Kapisztrán Kórus és Zenekar Alapítvány

Az énekkart Kodály Zoltán tanítványa, Tamás Alajos zeneszerző-karnagy, ferences pap alapította 1945-ben.

A ritka pedagógiai tehetségű "Lojzi bácsi" egészen rövid idő alatt énekkarát képessé tette a zeneirodalom remekeinek előadására. A vasárnapi miséken és a templomi egyházzenei hangversenyeken túlmenően az énekkar gyakran zerepelt a Magyar Rádióban, és a „tájolástól" sem riadt vissza: Orgoványtól Szegedig, Gyöngyöstől Esztergomig járta az országot, rendszerint Händel Messiásával.1967-ig, az alapító karnagy haláláig az énekkar igen gazdag műsort mondhatott magáénak, az a capella kórusművek és misék mellett jutott idő, erő és tehetség a zeneirodalom nagy és közismert zenekaros miséinek elsajátítására és gyakori előadására. Ezek:

• Mozart: Koronázási mise
• Haydn: Nelson mise
• Teréz mise
• Beethoven: C-dúr mise
• Schubert: G-dúr mise
• Kodály: Missa brevis,
• valamint a karnagy szerzeménye, a Kapisztrán mise.

Gounod, Puccini, Stravinsky, Fibich, Circelli és Chiang Ven Yeh esetében a kórus és vezetője az úttörés szerepére is vállalkozott, mert a háború után elsőként mutatta be ezen szerzők miséjét.

A nagy oratóriumokat fokozatosan hódították meg, így az idők során az alábbi művekkel örvendeztette meg közönségét a kórus:

• Bach: Actus tragicus
• Karácsonyi oratórium
• Magnificat
• János passió
• H-moll mise
• Händel: Dettingeni Te Deum
• Messiás
• Pergolesi: Stabat Mater
• Haydn: Teremtés
• Krisztus hét szava a keresztfán
• Mozart: Requiem
• Beethoven: Krisztus az olajfák hegyén
• Liszt: Christus
• Verdi: Requiem
• Dvorzák: Stabat Mater,
• valamint a karnagy nagyszabású oratóriuma, a Nándorfehérvár 1456,
• és a Lacrimae Petri című kantátája.

A sajátos történelmi és kulturpolitikai helyzet, valamint a „Lojzi bácsi" szeretetreméltó, vonzó és tehetséges egyénisége a korszak legjobb énekeseit vonzotta a kórus oratóriumszerepléseihez:

Szecsődi Iréntől – Takács Pauláig,
Tiszay Magdától – Barlay Zsuzsáig,
Szabó Miklóstól – Réti Józsefig és
Kálmán Oszkártól – Littasy Györgyig.

A zenekar a Rádiózenekar és az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból állt össze – ezek a zenészek ki voltak éhezve az oratóriummuzsikára, ezért boldogan vállalták az énekkarral való együttműködést az egyházzenei hangversenyeken.

Az alapító karnagy halála visszavetette az énekkart mind létszámban, mind a megszólalás lehetőségében. A 70-80-as évektől már csak úgy 50 tag vállalta a további munkát az egymást követő karnagyok keze alatt, akiknek nevét érdemes megörökíteni:

• dr. Kondár Vilmos
• Zimányi István
• Gunde Péter
• Matos László és
• G. Horváth József.

Két éves kényszerű szünet következtében az énekkar létszáma tovább csökkent, a szünetet követően pedig Székely Miklós vállalta a vezetést.

1997 ősze óta Virágh András Liszt-díjas orgonaművész vezeti az énekkart. A nyári hónapok kivételével havi két alkalommal szerepel a kórus a vasárnapi 11 órai szentmisén. Karácsonykor, Húsvétkor és Pünkösdkor zenekaros miséket ad elő a korábbi választékból:

• Schubert: G-dúr mise
• Mozart: Koronázási mise
• Haydn: Nelson mise
• Beethoven: C-dúr mise
• Gounod: Szt. Cecília mise,
• illetve az újonnan elsajátított Liszt misék valamelyikét, a Missa Choralist vagy a Koronázási misét.

Az egyházi évhez igazodóan évente 2-3 alkalommal van mód oratóriumok előadására, ilyenkor

• Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán
• Händel: Messiás
• Bach: János passió
• Mozart: Requiem
• Verdi: Requiem, valamint Tamás Alajos művei, a
• Nándorfehérvár 1456 és a
• Lacrimae Petri című kantáta hangzanak el.